10+1 hasznos tipp pályázatok elnyeréséhez - és a városi legendák, amiket érdemes elfelejteni 

A pályázatírás, a pályázatok elnyerése, a pályázati bírálati rendszer az egyik leginkább túlmisztifikált és "kriminalizált" tevékenység napjainkban a céges pénzügyek, forrásszerzés háza tájékán. Ideje, hogy helyre tegyük a fejekben, hogyan is működnek valójában ezek a források, és mi kell ahhoz, hogy valóban sikeresen szerepeljünk egy pályázaton, ráadásul ne csak elnyerjük a forrást, hanem megfelelően is tudjuk felhasználni, visszafizetési kötelezettség nélkül. 

Mire gondolok? 

Nem mondom azt, hogy a pályázati rendszerben nem léteznek szubjektív szempontok, és nem fordulhat elő komoly pályázatoknál (itt a több száz milliós, milliárdos nagyságrendről beszélünk), hogy beleszól a lobbi, a döntéshozó befolyásolása. Biztosan létezik ilyen. 

Azonban nem ez az általános, és ha valaki komolyan pályázni akar, nem ebből kell kiindulni. Sőt, a legjobb ezzel nem is foglalkozni. 

A sikeres pályázathoz jó cég, jó, a cég profiljába illő, megvalósítható projekt, átgondolt célok, és komoly, időbe és energiába kerülő forrásszerző tevékenység szükséges elsősorban. Szakértői segítséggel - nem lobbival. 

Egyes, automatikus elbírálású pályázatoknál egyébként sincs már emberi szereplő, aki beleszólhatna a bírálatba. 

Persze egyszerűbb hinni, hogy a nagy testvér majd segít, csak meg kell fizetni, mint dolgozni és gondolkodni - de ez a könnyebb út a legtöbbször nem vezet sikerhez. Mert a legtöbb "nagy testvér" semmi más, mint szélhámos, aki úgy tünteti fel magát, mint aki bármit el tud intézni, olyan kapcsolatai vannak - az esetek 99%-ában azonban ez egész egyszerűen nem igaz - csak egyszerű lehúzás. A remény vámszedői, ahogy mondani szokták, akik az emberek hiszékenységéből, lustaságából élnek meg. 

Hogyan lehetne ellenőrizni azt, hogy ha valaki azt mondja "10 százalékért elintézem" az valóban intézett is valamit, vagy nélküle is nyert volna az anyag? Ha nem jön be, nem veszített semmit. Ha bejön, keresett a semmin 10 %-ot. Horror, de vannak ilyenek. 

Azok a cégek azonban, akik egész egyszerűen nem gondolják végig, milyen kötelezettségekkel jár egy pályázati forrás, akár a cégüket, vagyonukat is elbukhatják egy át nem gondolt forrásszerzésen. Számukra az a rosszabb, ha nyernek, mert elkezdik megvalósítani a projektet - jóhiszeműen - de nem tudják vállalni a feltételeket, és 1,2 vagy 3 év múlva vissza kell fizetniük a pályázati forrást, vagy annak egy részét - de jellemzően nincs miből, hiszen a pénzt már felhasználták. 

Ilyenkor jön a pályázatképes, értéket képviselő, erős cég tönkremenetele, ami magával hozhat peres eljárást, büntetőfeljelentéseket, a reputáció elvesztését, akár a magánvagyon megsemmisülését is, amit évek hosszú munkájával építettek fel. Óriási felelőtlenség. 

Talán nem véletlen, hogy akik a "nagy testvér" mese alatt pályáztak, gyakran esnek ebbe a hibába. Hiszen a "nagy testvér" a fenntartásban, a feltételeknek való megfelelésben már nem segít, ő megkapta a kis tíz százalékát, és balra el, mert a kötelességét megtette - gondolja ő. Hát ilyen pályázatírót nem kívánok senkinek. 

Ilyenkor jönnek rá a cégvezetők, hogy saját magukra támaszkodva, valódi szakértői segítséggel, aki végigvezeti őket a teljes projekten, és mindenben segít, értő kezekkel bánik a problémákkal, elmondja előre a kockázatokat, nehézségeket, mennyivel jobban jártak volna. Sajnos utólag ezeket a rossz döntéseket a legtöbbször már nem lehet korrigálni. 

Hogyan kerüljük el ezeket  a csapdákat? Hogyan érdemes mégis pályázni? 

Álljon itt 10+1 megfontolandó jó tanács az új évre azoknak, akik pályázatban gondolkodnak. 

• Megfontoltan tervezzünk. Válasszuk ki a megfelelő pályázatot a céljainkhoz, és már a forrástípus tervezésében is kérjünk szakértői segítséget, konzultációt. Ne gombhoz vegyük a kabátot - hogy lehetne erre a forrásra pályázni? - hanem a cégünkhöz és tevékenységünkhöz illeszkedő forrást keressük meg. Előre gondolkodjunk és tervezzünk fél évre, egy évre legalább - a pályázatok nem a kapkodós kategória senkinek. 
• Tartsuk tisztán a céget - NAV tartozás, köztartozás, elvesztett munkaügyi perek, egyebek nélkül - hogy valóban pályázatképes lehessen. És mutassunk ki tisztességes nyereséget! 
• Alaposan olvassuk el a pályázati kiírást, különösen a bemeneti feltételeket és a fenntartási kötelezettségeket. Ha a cégünk nem alkalmas maradéktalanul a pályázatra, nem tud elengedő pontszámot szerezni, ne erőltessük a felesleges munkát. Konzultáljunk a könyvelőnkkel, számviteli szakemberrel, végeztessünk el egy kockázat-elemzést, nagyobb projekt esetén ne spóroljuk meg a megvalósíthatósági tanulmány elkészítését sem. Csak olyan feltételeket vállaljunk a fenntartási időszakban, amiket valóban teljesíteni tudunk. 
• Ne hívjunk le több pénzt, mint amennyi valóban szükséges. Egy jó üzleti terv reális, vállalható megtérülést hozhat egy reális mennyiségű összegre. Ha 200 millióra van szükségünk a tervünk megvalósításához, de 300-ra pályázunk, lehet hogy el tudunk nyerni és "be tudunk számláztatni" valakivel még 100 milliót, de az a pénz garantáltan nem fog nekünk semekkora éves megtérülést hozni - és beborítja az egész projektet. Azért mert pályázati pénzről van szó, ne kezeljük úgy, mintha ingyen lenne. Komoly kötelezettségek járnak vele. 
• Ne alapozzuk az életünket a pályázati pénzre. Pályázni olyan projektre érdemes, amit saját pénzből is megcsinálnánk. És pályázni úgy érdemes, hogy a pénzt talált pénzként kezeljük. Ha elnyerjük jó, de ha nem, úgy is. Ne blazírozzunk soha arra, hogy csak a pályázat tarthatja életben a cégünket, elképzelésünket. Annak önmagában, piaci alapon is meg kell állnia a lábán. A pályázat nem adósságrendező hitel, és nem is likviditási gyorskölcsön. Bánjunk olyan gondossággal az elnyert pénzzel, mintha a két kezünk munkájával teremtettük volna meg. 
• Az üzleti tervet a tapasztalataink alapján, pesszimista becslésekkel írjuk meg, és illeszkedjen ahhoz, amihez értünk. Egy borász, aki bővíteni akarja a termelőkapacitását, az elmúlt 5 évre visszatekintve jól meg tudja saccolni, mennyit hozhat neki az új földterület, az új hordók, az új technológiák. Ebben kisebb a kockázat. De ha olyan területre téved, amiben nem járatos, a költségvetés azonnal megcsúszhat. Ne pályázzunk olyan tevékenységre, aminek nem tudjuk nagy biztonsággal megsaccolni a kimenetelét. A pályázati pénz nem lottónyeremény, és  nem is kockázati tőke. Nem erre való. 
• Ne erőszakoljuk meg a céget a pályázat elnyeréséért. Ha közép-magyarországi régióban vagyunk, ne csináljunk telephelyet Borsod megyében csak azért, ha üzletileg indokolatlan, mert ott magasabb a támogatási intenzitás. A torz, üzletileg indokolatlan lépések és költségeik megbosszulják magukat, úgy gondolkodjunk, hogy akkor is meglépnénk-e ezt, ha a saját pénzünket használnánk hozzá. 
• Ne féljünk útmutatást kérni a minisztériumoktól, a forrásgazdától, az állami szervektől. Szívesen adnak információt, segítséget, tanácsokat, a kitöltésben, a megvalósíthatóságban, közreműködnek, és nagyobb eséllyel nyerhetünk, ha az ő szakértelmüket és tapasztalatikat is igénybe vesszük. 
• Olyan pályázatíró céget válasszunk partnernek, aki a pályázat lezárásáig velünk van, érdekelt a munka sikerében, és a teljes pályázat-menedzsmentet vállalja velünk. Az ilyen felelősségteljes, érdekközösségben működő cégektől várhatunk csak reális információkat, valódi segítséget. 
• Legyünk betegesen precízek az adminisztrációban. Ha formailag hibás pályázatot adunk be, a legtöbbször nincs miről beszélni. Nyújtsunk be mindent, határidőre, ne kelljen hiánypótlással bíbelődnünk, tervezzünk és gondolkodjunk előre. A legtöbb pályázat apró elírásokon, bakikon, egy elfelejtett aláíráson, egy meg nem vizsgált bemeneti feltételen valóban elbukhat. 

• Végül a +1 tipp: bízzunk a bírálati rendszerben és értsük meg a feltételrendszer logikáját. Akik megalkotják egy pályázat támogatandó céljaihoz mérten a feltételrendszereket, nem buta emberek. Akik ellenőrzik azok meglétét, azok sem. Ezek a rendszerek a visszaélések kiszűrésére lettek kitalálva. Látható, hogy mi a cél, és milyen cégeket fognak támogatni nagy valószínűséggel a pontozási rendszerből, és a nyilvános bírálati szempontokból. Ha cégünk és projektünk mindennek tisztességesen megfelel, nyugodtak lehetünk. Jó eséllyel nyerni fogunk. 

Hogyan fogjunk neki a tervezésnek? 

• Azonosítsuk a projektet. Mihez van szükségünk a pénzre? Milyen eredményt várunk a projekttől? Kinek lesz jó, milyen megtérüléssel lehet reálisan számolni? Mi a kockázata, mik a buktatói? Mi van, ha nem jön be? 
• A projektnek egyértelműnek, kimutatható megtérülésűnek kell lennie. Elemezzük azt is, hogy melyik a projekthez legjobban illeszkedő forrástípus - nem biztos, hogy a pályázat fog nyerni egy hitellel, vagy magánkölcsönnel, esetleg befektető, kockázati tőke bevonásával szemben. Ez függ a projekt természetétől, kockázatától, tőkevonzó képességétől, megtérülésétől. Szakértő segítségével, pesszimistán és hideg fejjel tervezzünk. 
• Írjunk le mindent, és mutassuk meg iparági szakértőknek. Nem kell attól félni, hogy ellopják az ötletünket a legtöbb esetben. De ha irreálisak a terveink, arra nagyon hamar rámutathatnak a külső szemlélők. 

Az alábbi kérdéseken menjünk végig:

1. Kik fogják megvalósítani a projektet?
2. Milyen külső segítséget kell igénybe venni?
3. Kinek mi lesz a pontos feladata, felelőssége, tevékenységi köre, eszközparkja, várt eredménye?
4. Ki, mit, mikor fog ellenőrizni és hogyan? Mikor kell beavatkozni a munkafolyamatokba? 
5. Milyen ütemezésben fog haladni a munka? Milyen lépések jönnek egymás után? Melyek folyhatnak párhuzamosan? Milyen lépésekhez milyen határidőket tudunk rendelni?
6. Mennyi pénzbe fog kerülni a projekt? Milyen ütemben lesz szükség a pénzre, mikor mennyire? 
7. Milyen engedélyekre van szükség? Azokat ki fogja beszerezni, mikor kellenek? 
8. Milyen akadályok, kockázatok merülhetnek fel, és mikor? Milyen B tervvel tudjuk azokat kezelni? 
9. Mi lesz az eredmény? Mi a végcél, hová akarunk eljutni? Milyen megtérüléssel számolunk? 

Ezt a listát érdemes megírás után 24, 48 és 72 órával újra elővenni, és átolvasni. Mi maradt ki, mit gondolunk azóta másképp? Nagyon fontos, hogy friss szemmel is nézzünk rá kétszer-háromszor, a legtöbb irrealitás már ilyenkor kibukik. 

A pályázati projektek rendelkeznek úgynevezett indikátorokkal. Ezek jellemzően az alábbiak: illeszkedvén a fenti gondolatmenethez, ezeket érdemes végiggondolni.

A forrás- vagy input-mutatók a projekt forrás szükségletére vonatkoznak. Számszerűsítve rögzítik a projektet megvalósítók által igénybe veendő eszközöket, erőforrásokat, anyagokat, munkát és pénzt.

A kimenet vagy output-mutatók a tevékenységek eredményére vonatkoznak, mivel számszerűsítik a tevékenységek nyomán létrejövő közvetlen eredményeket.

Az eredménymutatók a projekt azonnali és közvetlen hatásaira vonatkoznak. A közvetlen résztvevőket, illetve igénybe vevőket érintő változásokról nyújtanak információt.

A hatásmutatók a projekt olyan következményeire utalnak, amelyek jellemzően közvetlenül és hosszabb időtávon jelentkeznek. A hatások bekövetkezése szinte kivétel nélkül a projekten kívül álló tényezőktől is függ.

Most valóban lehet pénzhez jutni, jól állnak a csillagok - de nem mindenkinek, és nem mindenhogy. Ha egyszer rosszul fut neki, itt nincs második esély! 

Szeretne segítséget kapni a projekt tervezésben, a megfelelő forrás kiválasztásában? A pályázat megírásában? További kérdése van? 

Kérje ingyenes konzultációnkat most! Ne szalassza el az esélyét. 

06-70-39-39-359

info@starwork.hu

Sikerben utazunk! 

.