Kezdő vállalkozó vagy?

Pénzre van szükséged a növekedéshez, induláshoz?

Sokan vannak ezzel így, de a kezdeti időkben bizony nehezebb forrást szerezni, hiszen általában nincs meg hozzá a szükséges referencia, tudás és tapasztalat. 

Most megismertetünk azokkal az alapvető elvekkel, fogalmakkal, amik segítségedre lehetnek a gondolkodásban - és később majd mélyebben és konkrétabban is belemegyünk a lehetőségeidbe. 

Mi a forrásbevonás?

Amikor a vállalkozásodnak nincs elég pénze a működése vagy növekedése finanszírozásához, külső pénzeszközöket igényel, banktól, magánszemélytől, lízing cégtől, vagy másik cégtől. Ez a forrásbevonás egyszerűen. 

A vállalkozásod ezekből a külső forrásokból veheti meg a működéséhez, növekedéséhez szükséges eszközöket, teljesítheti fizetési kötelezettségeit (pl. szállítók és a NAV felé, stb.), amíg bevételei be nem folynak, magyarán biztosítja a likviditását.

Számtalan különféle finanszírozási lehetőség közül választhatsz: megoldást jelenthet egy baráti kölcsön, banki hitel, lízingügylet, faktoring, egy szakmai befektető tőkerészesedése vagy akár állami támogatás is.

Mivel jár, ha forrást vonsz be? Amikor vállalkozásként (vagy akár) magánszemélyként forrást vonsz be (hitelt veszel fel vagy tőkét szerzel), gyakorlatilag utazol az időben: több pénzt költhetsz el a jelenben, mint amennyit előzőleg összegyűjtöttél vagy úgy is mondhatjuk, hogy ma költöd el a jövőbeni megtakarításaidat.

Ez pont az ellentéte annak, mintha megtakarítanád a pénzed. És természetesen abban is az ellentéte, hogy itt a más pénzére fizetsz kamatot, ami Nálad veszteségként jelentkezik - jól meg kell tehát gondolnod, hogy valóban ki tudod-e termelni rossz idők esetén is a kölcsön összegét, és annak kamatterheit! 

A bank a hitelért kamatot, a befektető pedig részesedést kér cégedből, ez az ára a „segítségüknek”.

A kölcsönvett pénz soha nem annyiba kerül, amennyit kaptál, hanem többe - ezt jelenti a THM például a banki hiteleknél (Teljes Hiteldíj Mutató), ami a bevont forrás összes költségét tartalmazza, de egyszerűbb esetben ez egyenlő lehet a tőkére számított kamattal, ha például egy magánkölcsönből finanszírozod a céged. 

Aki nyújtja Neked a hitelt vagy tőkét, lemond arról, hogy a pénzt a jelenben ő maga költse el, amit eddig megtakarított, inkább odaadja Neked. Ennek a költségét fizeted meg. 

Tehát tekintsd úgy, hogy ha többet költesz ma, mint amennyi pénzed van, az azt is jelenti, hogy a jövőbeli pénzeid egy részét költöd el, hiszen azokat majd a törlesztések kifizetésére kell fordítanod.

Ha vonzó beruházási lehetőségeid, megvalósítható üzleti ötleteid vannak, a külső források bevonása egyben azt is jelenti, hogy hamarabb tudod őket megvalósítani, gyorsabban tudsz növekedni.

Okosan ki kell számolnod, hogy ezek az ötletek mennyire kockázatosak, és több pénzt hoznak-e Neked jelentősen, mint amennyit a kamatokra kifizetsz. Ha túl magas a kockázat, tehát túl kicsi az esélye annak, hogy a terved sikerül, illetve a megtérülés nem vagy alig haladja meg a kamatszintet, nem érdemes forrást bevonnod az ötlet megvalósítására. 

Erről mindig kérdezz meg olyan szakembereket, akik a Te iparágadban jártasak, öreg rókának számítanak. Ne félj, nem valószínű, hogy el fogják lopni az ötleted. Viszont tapasztalataik által jobban meg tudják becsülni talán a várható megtérülést és a kockázatokat, mint Te. 

És még egy fontos dolog, Te benne élsz a vállalkozásodban, ők nem. Objektív külső szemlélőként nem kerülnek "érzelmi befolyásoltság alá", valószínűleg sem negatív, sem pozitív irányba. 

Józan paraszti ész: az ember mindig okosabb a más dolgában, mert nem kavarnak be az érzelmei. 

Mit jelent a pénz időértéke? Kicsit elvontnak tűnik, pedig pofonegyszerű. Az időérték révén "utazol az időegyenesen”, és tudsz különböző időpontokban rendelkezésre álló pénzeket egymással összevetni.

Tehát, ha ma 100 Ft-tal többet akarsz költeni, mint amennyi pénzed van (azaz hitelt veszel fel), az egyben azt is jelenti, hogy 1 év múlva az akkori pénzedből 110 Ft-ot kell majd visszafizetned.

A forráslehetőségeidet egymással is össze kell hasonlítanod, melyik a kedvezőbb. Ha van rá lehetőséged, például egy klasszikus bankhitelnél, mindig legalább három helyről vagy egy független szakértőtől kérj be ajánlatot (amilyenek mi is vagyunk), aki megszondázza Neked a piacot. 

Óriási különbségek lehetnek a feltételekben bank és bank között, de finanszírozási típusok között is. 

Mivel a finanszírozási típusok a felvétel és visszafizetés időpontjaiban, ütemezésében is széles skálán mozoghatnak, érdemes összevetned egymással a jelenértéküket is. 

A jelenérték nem más, mint a jövő bármely időpontjában rendelkezésre álló pénzösszeg mai időpontra számított értéke (a példánkban az 1 év múlva esedékes 110 Ft jelenértéke 100 Ft, ha a kamat 10%).

Ha kiszámolod minden előtted álló lehetőség jelenértékét, és egyéb feltételeit is, azaz mennyit érne ma mindaz, amit a jövő különböző időpontjaira vársz, mindjárt összehasonlíthatóvá válnak az ajánlatok ebből a szempontból is, és válaszolni tudsz a két lényegi kérdésre: érdemes-e megvalósítani a beruházást, és ha igen, milyen források bevonásával?

Vétel, bérlet, lízing vagy valami más?

Természetesen nem kell minden szükséges eszközt azonnal megvásárolnod. A vállalkozásodban használt eszközök egy részét nyugodt szívvel bérelheted (vagy lízingelheted).

Itt is ki kell számolni, ha van anyagi lehetőséged mind a kettőre, mi éri meg jobban. Valamit megvenni a legköltségesebb lehet, de a Tiéd, és nincs vele kockázat. Bérelni kidobott pénz - de a pénzed nagy részét közben másra használhatod. 

Itt azt kell mérlegelni, többet hoz-e a szabad tőkéd, mint amennyit a bérleti díjra elköltesz. 

A lízing egy vegyes konstrukció, ahol nem kell előre kifizetned a pénzt, a végén mégis Tiéd az eszköz, amit lízingbe vettél (általában). Itt azt érdemes kiszámolni, hogy a lízing kamatterhei alacsonyabbak-e jelentősen annál a haszonnál, amit a szabadon maradt tőkéddel meg tudsz termelni. 

Ha egy gép vagy berendezés csak egyetlen projekthez kell, úgy valószínűleg jobban jössz ki, ha csak bérled. Ám ha egy eszköz hosszú távra kell, akkor is elképzelhető, hogy valamilyen részletfizetési vagy bérleti konstrukció előnyösebb lehet számodra.

A legáltalánosabb ilyen pénzügyi szerkezet a lízing. A lízing esetében másvalaki – a lízingbe adó – vásárolja meg a berendezést helyetted, amit aztán a Te használatodba ad, amiért rendszeres lízingdíjat kell fizetned részére.

A „venni vagy nem venni?” kérdés elvben igaz vállalkozásod telephelyére is, megveheted, vagy bérelheted. Amennyiben vásárlóid, ügyfeleid számára lényeges, hogy hol találhatnak meg Téged (például az irodát vagy a boltodat), szerződéskötéskor gondolj erre is.

Itt anyagilag áthidaló megoldás lehet egy hosszú távú, határozott idejű bérleti szerződés, vagy egy bérleti jog megvásárlása is - ne feledd azonban, ezek nem minden esetben nyújtanak Neked jogi védelmet (például ha a tulajdonos csődbe megy, felszámolják és elveszíti az ingatlant, nem biztos, hogy minden esetben benne maradhatsz a bérleményben), illetve ez szintén kidobott pénz - a bérleti jogért cserébe csak egy időszakos használatot kapsz, az ingatlan soha nem kerül a tulajdonodba, csak kifizetsz előre egy jelentős részt a bérleti díjból, kölcsönös biztosíték-képpen. 

Vételi jogot is alapíthatsz az ingatlanra, maximum 5 évre, ami a szerződés része lehet - nyilván meghatározott összegbe kerül - illetve elővásárlási jogot is kiköthetsz, ami annyit jelent, hogy ha értékesítésre kerül az ingatlan, a másik vevő-jelölttel kialkudott áron és feltételekkel először Te vásárolhatod meg, ha szeretnéd és képes vagy rá anyagilag. 

Mikor érdemes forrásbevonáson gondolkodnod?

Ezt nem könnyű eldönteni, számolnod kell a jelenértékkel, pesszimistán kell megbecsülnöd a bevételeket és eltúlozva a kiadásokat és kockázatokat, valamint számítások sorozatát kell majd hozzá elvégezned, ez a pénzügyi tervezés folyamata, amiben természetesen tudunk Neked segíteni, ha igényled. 

Lehetőségek a finanszírozásra

• Hitel
• Lízing
• Faktoring 
• Kockázati tőke
• Magántőke bevonás
• Agrárfinanszírozás
• Pályázat

A gazdasági válság egyik alapvető következménye, hogy megszűnt a korábbi finanszírozási bőség. Mind a bankok, mind az esetleges befektetők sokkal konzervatívabbá váltak, ami a gyakorlatban számodra azt jelenti, hogy bizonyosan nehezebben fogsz új, piaci finanszírozáshoz jutni, mint a válság előtt. 

A mikro- és kisvállalkozások finanszírozásával kapcsolatban több állami támogatási program is fut napjainkban.

 A vállalkozásod forrásai alapvetően két csoportra oszthatóak: vannak saját forrásai, ez főként a tőkéjét és az évről évre megtermelt és visszaforgatott nyereségét jelenti, valamint idegen forrásai: ezek többnyire különféle hitelek, kölcsönök.

Magyarul: döntetsz úgy, hogy spórolsz, és a saját pénzedet fekteted be a növekedésbe, vagy másét, de cserébe hosszú távon a nyereségből adsz neki. Vagy, kérhetsz pénzt  másoktól, külső forrásból, egyszerű, az eredményeidtől független kamatra. 

Azt mondják, a jó vállalkozó úgy bánik a más pénzével, mintha a sajátja lenne. Természetesen itt nem arra gondolunk, hogy elsikkasztja és saját céljaira használja fel, hanem arra, hogy úgy számol a kockázatokkal és úgy vigyáz rá, mintha a saját bőrét vinné a vásárra, és úgy is fizeti vissza, mintha saját magának fizetne.

Amikor az egyes finanszírozási megoldások, konstrukciók közül választasz, elsőként arról döntesz, hogy a vállalkozásod saját vagy az idegen forrásait bővíted-e.

Mielőtt ebből arra következtetnél, hogy a tőke ingyen kapott pénz, látnod kell, hogy nem az. A pénznek is van ára, és csökkenhet is az értéke.

Az ára a kamat, amit akkor kapnál rá, ha máshová fektetnéd be, amivel nem kell dolgoznod, vagy csak minimálisat. 

Az ára még a kockázati felár, ami annak a valószínűsége, hogy a pénzt el is vesztheted, részben vagy egészben, ha nem sikerülnek a terveid. 

 Ha az idegen forrásokat választod, azaz hiteljellegű finanszírozás mellett döntesz, számítanod kell rá, hogy a kapott összeget meghatározott időpont(ok) ban vissza kell fizetned és addig, amíg „használod” a pénzt, vagyis amíg nálad van, kamatot kell rá fizetned.

A kamat lehet fix vagy változó, de a lényeg, hogy nem függ a vállalkozásod által megtermelt nyereségtől, akkor is ki kell fizetned, ha veszteséges vagy, de akkor sem lesz magasabb, ha a céged rekord nyereséget termel.

A tőkebefektetésért cserébe a befektető vállalkozásod valamekkora részének tulajdonosává válik, így saját részesedése után megilleti őt a cég nyereségének egy része (vállalkozásotok értékesítése esetén pedig az eladási ár arányos része), illetve adott esetben döntési jog az ügyvitelben.

Vagyis, ha a cég elveszti a tőkéjét, a tulajdonostárs is elveszíti azt, ha viszont nyereséget termel a cég, a tulajdonostárs - a részesedésének arányában - a teljes megtermelt nyereségre is igényt tart.

Hogyan juthatok pénzhez az induláshoz? 

Az, hogy egy vállalkozás egy adott időpontban kitől milyen jellegű forrásokkal (hitellel, kölcsönnel, tőkével stb.) tud számolni, részben attól is függ, hogy hol tart az életpályáján.

Ahogy telik az idő, úgy lesz a vállalkozásnak egyre inkább múltja, növekszik a mérete, a vagyona és válnak számára egyre inkább elérhetővé a források külső, független partnerektől (banki, befektetői finanszírozás, állami támogatások stb.).

Fogadd el: a legtöbb vállalkozás a tulajdonos saját pénzügyi forrásaira (és természetesen tudásra, ötletre, elképzelésekre, ambícióra) alapozva indul! Ebben számíthatsz a saját megtakarításaidra, esetleg a család, barátok segítségére, de ne várd, hogy intézmények (bankok, befektetők) már az elején, csak a terveid alapján bizalmat szavaznak Neked.

Ez nagyon ritka helyzet, és leginkább ingatlan-fedezet mellett elképzelhető, vagy egészen kicsi összegben. 

Természetesen vannak olyan helyzetek, amikor egy-egy különleges ötlet már a kezdeti szakaszban felkelti egy befektető érdeklődését, de ez a ritkábbik eset. Ilyenkor - az innovatív startup-oknál - lehet üzleti angyalokban, kockázati tőke befektetőkben gondolkodni. 

A méret is számít!

Ahhoz, hogy egy banknak, befektetőnek megérje foglalkozni Veled, el kell, hogy érj egy bizonyos méretet. Bankoknál ez a határ általá-ban alacsonyabban van, a banki üzletpolitika függvényében akár pár százezer, de néhány millió forint finanszírozási igény már biztosan elegendő méretet jelent.

Befektetők esetében a korlát jóval magasabban helyezkedik el, üzleti angyalok néhány 10, kockázati tőkések akár több 100 millió Ft befektethető összeg felett kezdenek érdeklődést mutatni egy-egy cég vagy projekt irányában.

Te adnál magadnak kölcsön?

Ha már van némi múltad és elfogadható a méreted, kezdesz bankképesnek minősülni. De ehhez az is hozzátartozik, hogy a pénzügyi beszámolóid a valóságot tükrözzék. A bank (és bárki, aki a pénzét tervezi rád bízni), meg kell, hogy bízzon benned!

Kitől kérhetsz kölcsönt vagy vehetsz fel hitelt?

Család, barátok, rokonok, ismerősök

A legegyszerűbb, de sokszor messze nem a legideálisabb helyzet, ha családtagjaidtól, barátaidtól, ismerőseidtől kérsz kölcsön. A probléma, hogy ők gyakran nem gondolják rendesen végig a kockázatokat, így közösen kerülhettek bajba. Más lesz a helyzet, ha banktól veszel fel hitelt.

Banki hitelek, pénzintézetek, lízing cégek

Ők piaci alapon kötnek veled hitelszerződést. Ez azt jelenti, hogy az üzleti és pénzügyi terved alapján be kell tudnod bizonyítani, hogy vállalkozásod életképes, és vissza tudod majd fizetni a hitelt a kamatokkal együtt. A kockázat miatt általában fedezetet (például ingatlanfedezetet, jelzálogbejegyzést) is kérni fog Tőled a bank.

Ha új ügyfél vagy, akkor a pénzintézetek még óvatosabbak, így a hitel kevesebb lesz, a kamat és a kért fedezet pedig magasabb.

Az ô esetükben ne tételezz fel “támogató” jelleget, nem azért vannak, hogy Téged segítsenek, hanem hogy nyereséges ügyletek révén pénzt csináljanak. 

Magántőke befektetők

Akár a vállalkozásod megalapításakor, akár a működtetés során kereshetsz olyan partnert vagy céget, aki/ amely szívesen beszállna az üzletbe.

Első körben itt is a családtagok, ismerősök jöhetnek szóba, ám ez éppen olyan veszélyeket hordoz magában, mint amiről fentebb már olvashattál: elúszhat a családi vagyon.

Ne feledd, ők alapvetően barátként vagy családtagként tekintenek Rád, és nem egy vállalkozás tulajdonosaként.

Szakmai vagy pénzügyi befektető? 

Amikor – egy sokszor átvizsgált üzleti terv birtokában – nekiállsz befektetőt keresni, el kell döntened, hogy mire van szükséged: csak a pénzét akarod-e, vagy – komolyra fordítva a szót – van-e olyan szakértelem, tudás, tapasztalat a birtokában, amelyre szükséged lenne.

Kifejező terminológiával élve, a vállalkozásban aktí van részt vállaló tőkéstársat keresel-e, vagy egy olyan befektetőt, aki csak a tőkét adja, és a tőke megtérülése és reménybeli haszna miatt válik meg – ideiglenesen – a pénzétől.

Fontos, hogy egy vállalkozás döntéseibe általában a nagyobb tőkével rendelkező tag nagyobb mértékben szólhat bele.

Kockázati tőkések

A kockázati tőke tulajdonosainak érdeklődési körébe azonban csak akkor kerül majd be vállalkozásod, ha kellően izgalmas és életképes üzleti tervvel bír és már – hazai mércével mérve – elég nagyra nőtt.

Addig számodra maradnak az úgynevezett „üzleti angyalok”, az ún. „angel financing”.

Az üzleti angyalok többségében magánszemélyek, akik megfelelő tőkeerővel és kockázattűrő képességgel rendelkeznek ahhoz, hogy együtt éljenek egy kisebb, ám reményteljes vállalkozás kockázataival - azonban mivel pénz mindenkinek kell (szinte), nagy a verseny, hogy meggyőzd őket, hogy épp Neked adjanak. 

Az ilyen helyzetekben is fordulj hozzánk bizalommal, ha életképes az ötleted, tudunk segíteni. 

Vállalkozásfejlesztési alapítványok

Minden megyében van egy ilyen alapítvány.

Ők valóban támogató jelleggel állnak hozzá a vállalkozásokhoz, a finanszírozás közvetítésén túl gyakran képzésekkel, tanácsadással is foglalkoznak, az erre rendelkezésre álló forrásaik függvényében.

Az elmúlt idôszakban egyes kedvezményes konstrukciók közvetítésében jelentős szerepet játszottak.

Neked melyik forrás a szimpatikus? Miben gondolkozol? Írd meg nekünk a kérdéseid!