Itt az igazság a banki hitelezésről - mi alapján döntik el a bankok, hogy adnak-e Neked pénzt?

2016. január 05. 01:27 - Starwork

a banki hitelbírálat kulisszatitkai - hogyan adj be sikeres hiteligénylést, és hogyan kerüld el az elutasítást? Tények, mellébeszélés nélkül - a banki kockázatértékelő szakértők tollából!

A banki hitelezési gyakorlatról érthetően - mi alapján dől el, hogy kapsz-e pénzt és mennyit?

A bankok titkos kockázat-értékelése és az útmutató, hogyan felelhetsz meg neki

 

 

A hitelfelvétel Magyarországon évről-évre szigorúbb feltételekhez kötött, mivel sokan visszaélnek a lehetőséggel, és ezt beárazza a piac.

Akik hitelcsalásokat követnek el, vagy egyszerűen meggondolatlanul vesznek fel olyan összegeket, amelyeket aztán nem tudnak visszafizetni, mind-mind hozzájárulnak a hitelfelvétel szigorodásához, hiszen az üzlet alapja itt sem más, mint a bizalom. 

De nézzük, hogyan lehet mégis hitelhez jutni - mit szeretnek a bankok, mit látnak kisebb kockázatnak, és mire adnak jobb hitelkamatokat. 

A banki hitelezés általános elvei 

Nagyon fontos megértenünk a konkrétumok megismerése előtt az elveket - hogyan működnek, és milyen szempontok szerint hoznak a bankok finanszírozási döntéseket. 

  1. A bankok abból élnek, hogy hiteleket helyeznek ki. Érdekük a kihelyezés, hiszen maguk is vállalkozások, amelyek nyereségre törekszenek (nem is kevésre). De a jó adósok kiszolgálása az érdekük, akin profitot tudnak elérni, nem akárkié. 
  2. A bankok nem a saját pénzüket helyezik ki, hanem az ügyfeleikét (akiknek bankszámlája, befektetése van náluk). Emiatt a bankoknak különösen óvatosnak kell lenniük, hiszen elszámolási kötelezettségük van az ügyfeleik felé, sőt, kamatot is kell fizetniük a pénzükre - a pénz nekik sincs ingyen. A pénzügyi törvények szerint is különös gondossággal kell eljárniuk, mert felelősek a kihelyezésekért - anyagilag, de akár büntetőjogilag is, ha visszaélést vagy különös gondatlanságot követnek el. 

A bank akkor szeret esernyőt adni, ha nem esik az eső. 

Összefoglalva, a bank keresi a jó adósokat, és finanszírozni akarja őket - a rossz adósoktól viszont fél, és okos, intelligens eszközökkel előre megpróbálja kiszűrni azokat, akik nem tudják vagy nem akarják majd visszafizetni a kapott kölcsönt a számára.

Erre meglehetősen fejlett technikáik vannak - matematikai, objektív mérési eszközök, és szubjektív, emberi vélemények egyaránt. 

A hitelkérelem összeállítása - a szükséges dokumentumok megvannak? 

A bankok minden fontosabb termékükre kidolgoznak egy hitelkérelmi nyomtatványt, amit ki kell tölteni, és a megfelelő, érvényes mellékletekkel ellátni, ezek alapján a bank egy előzetes hitelbírálatot végez, azaz minősítheti a leendő adósát - megfelel-e azoknak a feltételeknek, amelyek nélkül egyáltalán nem kaphat hitelt, ha igen, mennyire kockázatos ügyfél, és mennyire kockázatos maga a projekt, a hitelcél, amire a pénzt kéri. 

Minden bank kötelezően rendelkezik egy belső, felügyeleti szerveik által jóváhagyott, a törvényeknek megfelelő belső hitelezési szabályzattal, amelyben leírja, milyen feltételekkel nyújt hiteleket, és ennek a szabályzatnak minden ügyfélnek kivétel nélkül meg kell felelnie. 

Ha valaki nem felel meg az alapvető hitelezhetőségi szabályoknak - például aktív BAR-listás - az úgynevezett "K.O." kritérium, azaz egyáltalán nem kaphat hitelt. Ezek a szabályok bankonként változnak, de az elveik nagyjából ugyanazok. 

Ha az ügyfél megfelel a minimális kritériumoknak, azon belül a bank eldönti, hogy mennyire kockázatos számára, azaz milyen hitelminősítésű - ez befolyásolja majd a felvehető pénzösszeget és a megállapított kamatot és költségeket, esetleg a folyósítási feltételeket. 

A hitelkérelmi nyomtatvány és a mellékletek beadása előtt tanácsos úgy felkészülni, hogy a lehető legjobb adósminősítést kapjuk a banktól - ehhez érdemes igénybe venni külsős szakértő segítségét. 

Ha Ön épp itt tart - hívjon Bennünket és segítünk! 06-70-39-39-359  info@starwork.hu

Mik a bankok általános K.O. kritériumai? Mi az, amivel a legtöbb ügyfél egyáltalán nem kaphat hitelt? 

 

- Cégek esetén: 

  • Negatív saját tőke 
  • Tartósan veszteséges működés 
  • Jelentős köztartozás (NAV, munkaügyi hivatal, iparűzési adó, stb) 
  • Jelentős kifizetetlen szállítói állomány (beszállítók, alvállalkozók felé fennálló tartozások)
  • Aktív BAR listás tulajdonos, ügyvezető 
  • Törölt adószám
  • Felszámolás, csődeljárás folyamatban 

- Magánszemélyek esetén: 

  • Aktív BAR lista
  • Igazolható jövedelem hiánya 
  • Bejelentett állandó lakcím hiánya

 

Mik azok a feltételek, amelyek kockázatossá teszik az ügyfeleket a bankok szempontjából? 

 

- Cégek esetén: 

  • Végrehajtás, inkasszó a cég számláján 
  • Magas számú folyamatban lévő peres eljárás, jogvitás helyzet
  • Problémás kapcsolt vállalkozások (végrehajtás, felszámolás, csődeljárás alatt) 
  • Alacsony vagy nulla nyereség
  • Alacsony vagy nulla árbevétel
  • Alacsony saját tőke
  • Kevés eszköz, vagyontárgy a cégben (vagy semmi) 
  • Tárgyalóképtelen vagy tájékozatlan ügyvezető (stróman gyanú)
  • Felfüggesztett adószám
  • Székhelyszolgáltatónál lévő cég (sok bank ezt is nézi)
  • Rengeteg bankszámla a cég nevén indokolatlanul 
  • Gyakori tevékenységi kör módosítás
  • Ügyvezető, vezető tisztségviselők éven belüli változtatása a cégben (tulajdonosi kör is érdekes lehet)
  • Készfizető kezesség vállalásának hiánya 
  • Életszerűtlen, vagy ésszerűtlen projekt, hitelcél vagy hitelösszeg
  • A vállalkozás tevékenységéhez nem illő hitelcél 
  • Fiatal, 2 lezárt üzleti évvel nem rendelkező cég 
  • Kockázatos, fizetési szempontból veszélyesnek minősített üzletág (sokáig ilyen volt például az építőipar)
  • Jelentősen csökkenő tendenciát mutató árbevétel, nyereség 
  • Kiugró, exponenciális árbevétel-növekedés egyik évről a másikra 
  • Magas készpénzforgalom, alacsony bankszámla-forgalom
  • Egy-egy szállító vagy vevő túlzottan magas aránya az árbevétel, illetve a kiadások tekintetében, azaz erős függőség egy másik cégtől (amely megszűnése, meggyengülése esetén a hitelfelvevőt is magával ránthatja, azaz a szállító vagy vevő a piacról könnyen nem pótolható) - jellemzően a legnagyobb vevő, legnagyobb szállító is szerencsés az üzleti kockázat szempontjából, ha 20% alatti 
  • Vegyes profilú cég, követhetetlen, torz arányokat mutató főkönyv (ha például valaki bejelentett alkalmazott nélkül csinál 2 milliárdos árbevételt - láttunk ilyet)
  • A piacon rossz hírű cég (a bankoknak is van internet-kapcsolatuk!) 
  • Nincs a cégben alkalmazott, munkavállaló
  • Meglévő hitelállomány nagysága 
  • Negatív banki múlt (a bankok belső listát vezetnek a rossz ügyfeleikről ami szigorúan titkos és egymásnak sem adják ki!) 

 

- Magánszemélyek esetén: 

  • Alacsony jövedelem (bizonyos hitelek felvétele már törvényi szabályozásban is a jövedelem mértékéhez kötött lehet csak!)
  • Passzív BAR lista (jellemzően a passzív BAR listás hitelfelvevő csak zálogjogosult lehet hitelben, azaz önmaga nem vehet fel hitelt, csak a birtokában lévő ingatlan terhelhető hitellel)
  • Negatív céges vagy személyi kapcsolatok (problémás cégek, közmunkás regisztráció, munkanélküli regisztráció, stb)
  • Nem bankszámlára érkező jövedelem 
  • Nem bejelentett állásból származó jövedelem (kivéve például a magas osztalékjövedelmeket jó cégekből)

 

Úgy érzi nem áll jól a szénája? Kiesne a K.O. kritériumokon, vagy kockázatosnak minősítenék a cégét? Hívjon és segítünk! 06-70-39-39-359 info@starwork.hu 

 

 

Milyen dokumentumokat kérnek a bankok a hiteligényléshez? Miket kell előkészíteni? 

 

Szinte minden banknál általános gyakorlat - nagyot nem tévedhetünk vele. Ha valami hiányzik, első körben lehetséges a hiánypótlás - de érdemes elkerülni, mert csak az idő megy vele. 

A hiteligénylések során általános tapasztalat, hogy az ügyfelek az ügyintézés lassúságára, bürokratikusságára panaszkodnak - holott legtöbbször a nem megfelelően kitöltött hiteligénylő lap, a be nem csatolt mellékletek okozzák a késlekedést, amiket a bank az ügyféltől vár. 

Az ingatlanhitelek esetén az ingatlanról szükséges dokumentumokról most nem szólunk - itt általában friss tulajdoni lap, és a bank által elfogadott értékbecslés elkészíttetése a követelmény mind cégeknél, mind magánszemélyeknél. 

Cégek esetén: 

  • 30 napnál nem régebbi cégkivonat
  • Aláírási címpéldány
  • Társasági szerződés vagy alapító okirat 
  • Tulajdonosok és vezető tisztségviselők személyes okmányai, igazolványai
  • Ügyvezető szakmai önéletrajza  
  • Az előző 2 lezárt üzleti év mérlege, eredmény-kimutatása 
  • Az aktuális főkönyvi kivonat
  • NAV és önkormányzati 0-ás igazolás 
  • korosított vevői és szállítói analitika
  • Bankszámla forgalmi igazolás a számlavezető banktól (az elmúlt év egészére vetítve) 
  • A hitelcél leírása, üzleti terv, megvalósíthatósági terv, szövegesen és számszerűen levezetve 

Magánszemélyek esetén: 

  • munkáltatói jövedelem-igazolás, nyugdíj-vagy egyéb jövedelem-igazolás 
  • személyes okmányok, igazolványok
  • előző évi SZJA-bevallás 
  • lakcímre szóló, befizetett közüzemi számlák másolata az utolsó 3 hónapból 
  • utolsó 3 havi bankszámla-kivonat, arról a számláról ahová a jövedelem érkezik 

Ezen felül természetesen a bankok további dokumentumokat is bekérhetnek, és még további feltételei is lehetnek a folyósításnak, amikor már a pozitív hitelbírálat megtörtént - mint például egy bankra engedményezett biztosítás megkötése, egy közjegyzői okirat aláírása, vagy egy hozzájáruló nyilatkozat kiadása. 

 

Emiatt soha ne legyünk türelmetlenek vagy ingerültek - a bankot komoly szabályok kötik, amik teljesítésében partnerként, intelligensen együtt kell működnünk a legjobb eredmény érdekében. 

Jó előre tájékozódjunk az interneten a hitelfelvétel feltételeiről - legyünk felkészültek, mire a hiteligénylésünket leadjuk, és tudjuk előre, hogy megfelelünk-e a minimális kritériumoknak, így felesleges bosszúságoktól kímélhetjük meg magunkat. 

Nyugodtan kérjük előzetesen akár telefonon vagy e-mailben a banki ügyintézők tanácsát, segítségét, hiszen nekik ez a dolguk - de ne kérjünk tőlük bizalmas belső információkat vagy segítséget a hiteligénylésünk pozitív szerepeltetésében - mert ebben úgysem tudnak segíteni, ráadásul a bizalmukat is eljátsszuk, és ennek a banki rendszerben könnyen nyoma marad (például ellenőrzött e-mailek, rögzített telefonhívások formájában). 

Pozitív képet alkotunk magunkról, ha rendezetten, hiánytalanul összekészítve bevisszük személyesen a bankba az első találkozás alkalmával a szükséges dokumentumokat. 

 Ezzel ráadásul időt is spórolunk meg - saját magunknak. 

Mik a jó hitelcél ismérvei? Mit gondoljunk át hitelfelvétel előtt?

 

A legfontosabb dolog, ami legalább annyira számít a sikeres elbírálásnál, mint a cégünk számai és múltja. 

Legyünk felkészültek, tervezzük meg alaposan a hitelcélt, valós, reális számítások alapján, mintha a saját pénzünket tennénk kockára - számoljunk pesszimistán a bevételekkel, túlozzuk el a költségeket, és készítsünk A,B,C tervet a kockázatok csökkentésére.

Szinte minden komolyabb hitelnél eljön az a pillanat, amikor szemtől szemben el kell mesélnünk a tervünket egy bankvezetőnek, aki véleményt fog formálni róla - ne ennél a pontnál vérezzünk el felkészületlenségünk, a tervezés hiánya miatt. 

Mit kell átgondolnunk, milyen kérdésekre számíthatunk egy céges hitelnél? 

  • Mi a hitelfelvétel célja? Mi a projekt?
  • Hogyan illeszkedik a cég jelenlegi tevékenységébe? 
  • Milyen típusú forrásra van szüksége? Folyószámlahitel, forgóeszköz-hitel, beruházási hitel? 
  • Rulírozó vagy fix lejáratú legyen a forrás?
  • Milyen profitot várunk tőle, és milyen időtávon?
  • Miért van a vállalkozásban pénzhiány? Miért nem tud saját forrásból finanszírozni? 
  • Van tapasztalatunk hasonló projektekben? Volt már hasonló sikeres projektünk? 
  • Mi történik, ha nem jön be a számításunk? Akkor miből tervezzük visszafizetni a hitelt? 
  • Mennyi idő múlva hoz pénzt? 
  • Mikorra tervezzük visszafizetni a hitelt? Mi a hitel tervezett futamideje? Illeszkedik a hitelcélhoz? 
  • Milyen ütemben tervezzük visszafizetni a hitelt? 
  • Milyen fedezeteket tudunk felajánlani a hitel mögé? Ingatlan, bankgarancia, készfizető kezesség, engedményezés, zálogjog, egyéb? 
  • Mi a legkevesebb pénz, ami elegendő a projektünk kivitelezéséhez? Mi történik, ha az igényeltnél kevesebbet kapunk? 
  • Milyen kamatot, költségeket bír el a projekt? Ki tudja termelni a hitel költségeit is? 

 

Amit nagyon javaslunk elkészíteni minden komolyabb céges hiteligénylés előtt: 

  • Részletes, konkrét, szöveges üzleti terv
  • Cash-flow terv, pénzügyi terv (mérleg-és eredményterv)
  • Megvalósíthatósági tanulmány
  • SWOT elemzés
  • Iparági elemzés 

Ha segítségre van szüksége ezek elkészítésében, ne aggódjon! Ezért vagyunk. Hívjon Bennünket, és segítünk! 06-70-39-39-359 info@starwork.hu 

A bankok a profi, felkészült ügyfeleket szeretik. Komolytalan az az ügyfél, aki arra a kérdésre, hogy "annuitásos törlesztőben gondolkodik?" vicceskedve annyit válaszol, hogy "ne haragudjon de nem tudok kínaiul". 

Vegyük tudomásul, hogy a hitelfelvétel komoly dolog, és egy pénzügyi alapműveltség nélkül belevágni nagyon kockázatos - körülbelül mint csukott szemmel autót vezetni. Cégvezetőként különösen nagy felelőtlenség! 

Természetesen vannak olyan hitelek - különösen a kisebb összegűek, például a személyi kölcsönök - amelyek elbírálása szinte automatikus, ún. "scoring" alapú, és kevés szubjektív értékelési szempontot tartalmaznak. 

Ezeknél a hiteleknél felesleges mélyebb üzleti tervet, megvalósíthatósági tanulmányt készíteni. 

Itt csak a számok beszélnek. 

A nagyobb, például a beruházási hiteleknél azonban már egyáltalán nem! 

 

Lássuk a medvét - hogyan működik a bírálati rendszer valójában? 

 

A bírálat két főbb pillére az objektív - a vállalkozás múltját bemutató számadatokból származó - és a szubjektív - a banki kapcsolattartó személyes benyomásain alapuló - pontozási rendszer. 

A bankok többsége a Bázeli Tőkeegyezménynek (Bázel II) megfelelő, minimum 7+1 fokozatú skálát használ az ügyfelek kockázati besorolására. 

A legjobb, A (1.) minősítésű ügyfél gyakorlatilag befektetési minőségű, akinek minimális vagy 0 fedezet mellett is alacsony kamatozású hitel adható, a legrosszabb (a +1, azaz a 8. fokozat) pedig a nem hitelezhető ügyfeleket jelenti. 

Ezek az ügyfelek ha kaphatnak egyáltalán hitelt, csak speciális feltételek és 100% óvadéki fedezet mellett (bankgarancia, lombard hitel, lízing, stb). 

A bankok által alkalmazott leggyakoribb pénzügyi mutatók a következők: 

  1. A pénzáramlás kockázatának mérőszámai:  A mutatók egy vállalat eszközei és forrásai között arányokat vizsgálják. Segítségükkel megállapítható, hogy a vállalkozás képes lesz-e kötelezettségeit teljesíteni.
    1. Dinamikus likviditási ráta: 

      A dinamikus likviditás mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás üzemi tevékenységének eredménye milyen mértékben nyújt fedezetet a rövidtávú kötelezettségekre:

       

      Rövid távú dinamikus likviditás =    üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

                                                                 rövid lejáratú kötelezettségek

       

      Jól hitelezhető vállalatoknál a mutató érték nagyobb 50%-nál.

       

      A hosszú távú likviditási mutató arra ad választ, hogy a vállalkozás tárgyévi üzemi tevékenységének eredménye mennyire fedezi a kötelezettségeket.

       

      Hosszú távú dinamikus likviditás =   üzemi (üzleti) tevékenység eredménye

                                                                  hosszú lejáratú kötelezettségek




    2. Cash-flow ráta: Megmutatja, hogy az értékesítés nettó árbevétele hogyan aránylik a teljes pénzáramláshoz. 
  2. A tőkeszerkezet és az eladósodottság mérőszámai
    1. Tőkeellátottsági mutatók: 
      • Saját tőke aránya:
        saját tőke / összes forrás
        Minél magasabb, annál biztonságosabb a cég. 

      • Idegen tőke aránya:
        mérleg főösszeg / saját tőke
        Ha túl nagy, kockázatos a cég működése.
    2. Adósságfedezeti ráta:   A mutató azt jelzi, hogy az adott gazdálkodási időszak működési pénzáramainak eredményeként realizált cash flow révén a vállalkozás mennyiben lenne képes valamennyi hosszú lejáratú kötelezettségének eleget tenni. Ennek vizsgálatára viszonylag ritkán kerül sor, az elsősorban a veszélyhelyzetbe került vállalkozások esetében érdekli a hitelezőket.
    3. Nettó forgótőkehányad: forgóeszközök - rövid lejáratú kötelezettségek 
    4. Saját tőkéből finanszírozott forgóeszközök aránya - minél magasabb, annál biztonságosabb a cég működése 
  3. Likviditási mutatók
    1. Likviditási mutató = forgóeszközök / rövid lejáratú kötelezettségek. Az 1 feletti érték általában elfogadható. 
    2. Készpénzlikviditás
  4. A jövedelmezőség és a hatékonyság mérőszámai 
    1. Nettó haszonkulcs (a termékeken, szolgáltatásokon - minél magasabb, annál jobb) 
    2. Eszközarányos nyereség - a cég egészének eredményességét méri (angol rövidítése: ROA). Azt mutatja meg, hogy a vállalat teljes eszközállománya átlagosan ilyen hozamot biztosított, mekkora megtérülési ráta mellett működtették a vállalat menedzserei. Fontos mutató
    3. Sajáttőke-arányos nyereség (ROE): Segítségével arra a kérdésre kaphatunk választ, hogy a tulajdonosok által birtokolt saját tőke (alaptőke és tartalékok) az adott időszakban mekkora hozamot biztosított az egyéb gazdasági szereplők (hitelezők, szállítók, állam stb.) követeléseinek kielégítése után. Fontos mutató. 
    4. Eszközhatékonysági mutatók: 
      • eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / lekötött eszközök átlagos nettó értéke) * 100
      • tárgyi eszközhatékonyság = (nettó termelési költség / tárgyi eszközök átlagos nettó értéke) * 100
      • készlethatékonyság = (nettó termelési költség / készletek átlagos nettó értéke) * 100
    5. Forgóeszközök forgási sebessége - a cég forgóeszközeinek kihasználását mérő mutatószám. A forgóeszközök egy év alatti megtérülése kimutatható, ha a forgóeszközökkel végzett forgalom összegét elosztják a forgóeszközök átl. készletével. A forgási sebesség növelése vállalati érdek, mert kevesebb egységnyi termékre jutó forgóeszköz-felhasználást eredményez, amely végső soron —költség-megtakarításként jelentkezik. Ha gyorsabban forog a pénz, több az időarányos haszon. 
    6. Befektetett eszközök forgása  

Ezen mutatók mindegyike csak komoly beruházási hiteleknél, nagyvállalatoknál fordul elő - egy kisebb cégre természetesen minden mutatót nem lehet, nem is szokás alkalmazni.

Azonban ha ezeket a mutatókat könyvelőnkkel előre megnézetjük, kiszámoltatjuk, a vállalkozás tevékenysége során előre gondolkodva beállítjuk az optimális szintre - hatalmas lépést tehetünk előre a sikeres hitelfelvétel felé. 

Segítségre van szüksége a mutatói megismerésében? Kíváncsi, hogyan lehet ezeket hitelezhetőre állítani a vállalkozás működtetése során? Hívjon bennünket és segítünk! 06-70-39-39-359 info@starwork.hu 

Ezeket a mutatókat betölti a bank egy scoring modellbe a cég számai, főkönyve, mérlegadatai alapján, amely automatikusan, bonyolult és titkos belső algoritmusok alapján, amiket csak a kockázatelemzők, kockázatértékelők ismernek a bankon belül is, kiszámolja a cég kockázati felárát, adósminősítését, illetve alapot szolgáltat ahhoz, hogy a banki szubjektív szempontok pontértékeivel összevetve, kialakuljon a végleges eredmény. 

Mik a bankok szubjektív értékelési szempontjai? Mire figyeljünk a személyes találkozásnál, az üzleti terv megírásánál? 

 

  • Az ügyvezető, a tulajdonosok, a cég menedzsmentjének megítélése (szakmai tapasztalat, múlt, vezetési kompetenciák, iskolai végzettségek, referenciák)
  • A vállalkozás bankkapcsolatai (mely bankokkal áll kapcsolatban és mióta, milyen adós, milyen ügyfél)
  • Szállítói, vevői kapcsolatok (az ügyfél mennyire függ egyes szállítóitól és vevőitől)
  • A gyártott termék vagy a nyújtott szolgáltatás üzleti ereje, minősége, piaci pozíciója
  • A konkurencia, illetve a helyettesítő termékek fenyegetése
  • Az iparág megítélése, amelyben az ügyfél dolgozik 
  • A helyszíni szemle tapasztalatai a székhelyen, telephelyen 
  • A számviteli fegyelem, a számviteli politika, a szolgáltatott szóbeli és írásbeli információk valóságtartalma, hitelessége, realitása, alátámaszthatósága 
  • a szervezet belső felépítése, irányítási struktúrája 

 

Ezen logika alapján szinte minden banknál teljesen felesleges "csókost", "lobbistát", "belső segítőt" keresnünk a pozitív hitelbírálatunk érdekében, vagy "jutalékot" ajánlani fel egy banki ügyintéző segítségéért - ami nem csak, hogy törvénytelen lenne, de teljesen értelmetlen is.

Hacsak nem ismerjük a banki kockázatértékelőt - de erre igen kicsi az esély (természetesen ez is törvénytelen lenne, sőt!). Senki másnak ugyanis nincs jelentős befolyása a bírálatunk eredményére - még a vezérigazgató sem utasíthatja ilyenre egy normális banknál a kockázatértékelőt, a "kockát" - maximum a szubjektív benyomás alapján kialakuló pontszámunkat tudnánk egy kicsit feltornászni - véleményem szerint egy törvénytelenség megkísértése ezért nem éri meg. 

A banki rendszerben ez így szinte kivétel nélkül mindenhol igaz - a takarékszövetkezeti rendszerben a fiókvezetők saját hatáskörükben 200 M Ft-ig rendelkezhetnek a hiteldöntésekről általában. 

A bankok a scoring modellhez felhasználják saját hiteltörténeti tapasztalatukat, adatbázisukat is. Ez egy 30-50 változóból álló függvény, amely képes matematikailag megbecsülni az ügyfelek jövőbeni fizetőképességét. A függvény kimenete az úgynevezett PD érték (probability of default) - az ügylet bedőlésének valószínűsége.

Az értékelési rendszer az ügylet ágazati viszonyait is segítségül hívja az összehasonlításhoz - tehát iparáganként is különbözhet az eredmény. 

Az értékelési rendszer tapasztalati úton folyamatosan változik - egykönnyen nem megismerhető egyik banké sem, hiszen ez szigorú banktitkot képez, amire nagyon vigyáznak - de ha meg is ismernénk, akkor sem jelentene garanciát arra, hogy a bank hitelezési döntéseit pontosan előre tudjuk jelezni - mert lehet, hogy holnap már más lesz az algoritmus. 

Mi segíthet még nekünk a pozitívabb kép kialakításában? A józan ész szabályai. 

 

Fontos beszélnünk arról, hogy kockázatos, és negatív megítélésű lehet egy adott forrástípus elvtelen maximumát igényelni. Ez a bankoknak is mindig gyanús, ha például a Széchenyi-kártya hitelkeretből egy cég hitelmúlt nélkül rögtön pont az 50 milliós felső határt igényli.

Érdemes a maximumnál mindig kevesebbet kérni - érdemes mindig csak annyit kérni, amennyire feltétlenül szükségünk van, és amennyit saját pénzünkből is beletennénk a projektbe, ha lenne. 

A bankok szeretik, ha az ügyfélnek már van banki múltja - és az pozitív. Ha egy cég rendben fizet egy 5 milliós Széchenyi kártyát egy éve, szívesebben és könnyebben adnak neki 20 milliósat.

A hitelfelvételeknél is fontos a fokozatosság elve, hiszen ez egy bizalmi kapcsolat - ne kérjük feleségül az utcán szembe jövő ismeretlen csinos nőt, először csak szerezzük meg a telefonszámát, ha megadja egyáltalán nekünk. 

A másik nagyon fontos tény - jellemzően a számlavezető bankunk ad a legszívesebben hitelt nekünk. 

Ismeri a vállalkozásunk történetét, működését, pénzmozgásait. Bizalmi szempontból nála óriási előnnyel indulunk, sokszor magától kínál fel nekünk hiteltermékeket - itt érdemes tehát elindulni először. 

Először csak egy hitelkártyával esetleg, egy kisebb folyószámla-hitellel, és fokozatosan felépítve a komolyabb hiteligényléseinket már könnyedén intézhetjük. Ehhez természetesen gondos tervezés, tudatos bankolás kell. 

 

A bírálat eredménye természetesen az ügyfél szempontjából általában nem csak fekete és fehér, igen-nem lehet. Az elért kockázati szinttől függően: 

  • A bank elutasíthatja a hitelkérelmet (indoklási kötelezettség nélkül) 
  • Felajánlhat kisebb összeget a folyósításra
  • Bekérhet pótfedezetet
  • Javasolhat rövidebb vagy hosszabb futamidőt
  • Felkínálhat más banki terméket
  • Előírhat további folyósítási feltételeket (például biztosítás kötését) 

A jól előkészített hiteligényléssel ezeket a negatívumokat igyekszünk kiküszöbölni. Forduljon hozzánk bizalommal! 06-70-39-39-359 info@starwork.hu 

 Milyen fedezetekre lehet szükség? Milyen fedezeteknek örül a bank? 

 

Céges hitelek esetén nagyon fontos tudnunk, hogy a tömegével bedőlt könnyű ingatlan-hitelek miatt a bankok már elsősorban a cég profittermelő képességére, pozitív cash-flow-jára kíváncsiak, és csak másodsorban a fedezetként felajánlott ingatlan értékére - a bankok nem akarnak további ingatlanok tulajdonosai lenni, van nekik már elég. 

Milyen fedezet-típusok léteznek, amiket a bankok elfogadnak? Mikben érdemes gondolkodni? 

 

  • Bankgarancia, akkreditívek, bankkezesség
  • Ingatlanfedezet, jelzálogjog
  • Árbevétel engedményezés
  • Készfizető kezesség (az ügyvezető készfizető kezessége nélkül szinte ma már nincs céges hitel)
  • Ingó zálogjog (tárgyi eszközökre például)
  • Visszaváltható életbiztosítás
  • Óvadék (lombard hitel esetén mögöttes befektetési alap számla, állampapír, stb) 

Nem elegendő a fedezet a hiteligényléséhez? Esetleg nem rendelkezik a megfelelő fedezettel? Hívjon és segítünk ebben is! 06-70-39-39-359 info@starwork.hu 

 

 További kérdése van a hitelfelvételekkel kapcsolatban? Írjon nekünk! 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Szólj hozzá!

A bejegyzés trackback címe:

https://konyvvizsgalo.blog.hu/api/trackback/id/tr338237536

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása